The Bride of Rip Van Winkle

Shunji Iwai filmjeit bármennyire is szeretem, 2004 óta nem nagyon adott ki számomra értékelhetőt. Oké nemrégiben megcsinálta a Hana and Alice előzményét, de az anime. Pedig a Swallowtail Butterflyt minden idők leghangulatosabb filmjének tartom. Kár érte és tudtommal jelenleg nem is dolgozik semmin, legalábbis nincs bejelentve. Mikor megláttam hogy új Shunji Iwai film, ráadásul 3 órás, azonnal rávetettem magam, és tudtam hogy ez egy jó élmény lesz. Tévedni emberi dolog. Itt sajnos tényleg a hossz ami leginkább rontott a film élményen. Ez a sztori lazán belefért volna 100 percbe, és akkor még talán oda is lehetett volna állítani a többi kiváló rendezéséhez. Sajnos ez nagyon nem így történt, rendkívül vontatott, ha laptopon néznék filmet bizony erősen nyomogattam volna az előre léptető gombot. Volt hogy 5-10 perces művészies homályos jeleneteket nézhetünk valami rendkívül elvont zenére, vagy éppen a főszereplő ténykedését a házban, ahogy takarít. Történet még érdekes is lenne, introvertált főszereplőnőnk az interneten talál magának párt, és hamar el is határozzák, hogy összeházasodnak, aztán az esküvő után nemsokkal rajta kapja férjét egy másik nővel. Nincs mit tenni, el kell hagynia a házat, ám az albérletet ki kell fizetni, így egy különös figura egy még különösebb állást ajánl számára. Olyan idegen emberek esküvőin kell megjelennie, ahol nincs elég rokon, barát, ezzel is növelve a létszámot. Majd később házvezető nőnek is beajánlják egy furcsa nő otthonába. Jó lenne ez, érdekes karakterek vannak benne, színészek teljesen jók, hangulat is elkap, de rendkívül hosszú és unalmas. Főszereplő, Haru Kuroki nagyon jól alakítja az esetlen, szerencsétlen nőcskét, egyfajta Yu Aoit véltem benne felfedezni. Film megtekintése nem ajánlott, de nem kell tőle tartani, ha valaki szerette a rendező korábbi filmjeit, akkor érdemes megnézni, ha nem, akkor meg ott van a Swallowtail Butterfly, ami hasonlóan hosszú film.

Rendező: Shunji Iwai
Szerintem: 6/10

Prophecy


Yoshihiro Nakamura újra a pályán. Bár kicsit téves a megállapítás, hisz a film 2015-ös, és 2014-ben is talán az év legjobb filmjét hozta el The Snow White Murder Case személyében. Nem feltétlen állítanám azt, hogy egy kiváló és tévedhetetlen rendezőről van szó, hisz ha nem novellából készít filmet, akkor sok esetben az eredmény eléggé kétes, ettől eltekintve az egyik kedvenc rendezőmmé avanzsált az évek alatt(vagy a Fish Story óta). Ez a darab mindenképpen a jobbak közé sorolandó, sőt mi több a kiváló filmek közé is, előre nem látható fordulatokban gazdag, remekül ugrál oda-vissza az időben, eszméleten jó hangulatot teremt, emlékezetesek a karakterek, és jó a színészi gárda. Gyakorlatilag az összes Kotaro Isaka novellából készült filmek minőségére hajaz. Mindezt megfejelve a néhány résznél eszméletlen jó képi világgal és atmoszférával, ami azért eddig nem volt jellemző a korábbi filmjeire. A történet egyfajta Death Note féle igazságosztóról szól, aki az interneten videókon keresztül hirdeti meg ki lesz a következő áldozata, majd a büntetést is élőben közvetíti. Természetesen sok rajongóra tesz szert, ahogyan ellenségre is a rendőrök személyében, akik elkezdenek utána nyomozni. Tulajdonképpen erről szól a film, hogy vajon kinek van igaza, a sérelmekkel, frusztrációval teli fiatalokról, akik segíteni szeretnének a korrupt rendszer áldozatain, vagy a rendőrségnek? E mellé még kapunk remek karaktereket mindkét oldalról, és olyan hangulatot ami egyből berántja a nézőt. A nyomozás, pergős jeleneteken felül a drámai oldal is nagyon erős, a vége felé ahogyan a srácok összekovácsolódnak még egy könnycseppet is elmorzsoltam. Ha valaki játszott a Persona videojátékokkal, akkor ezt a filmet mindenképpen meg kell tekintenie, hisz annak minden eszenciáját tartalmazza, az igazságszolgáltatásról, társadalmi problémákról, barátságról. Színészek közül most írhatnák egy kisregényt, mindenki tökéletesen hozta a szerepét, amit az adott karakter megkívánt. Továbbra is Ázsián belül Japánban vannak a legtehetségesebb színészek. A film kötelező darab!

Szerintem: 10/10