Compassion

Jung Ha-Na osztályelső az iskolában, igazi mintadiák, vannak barátjai, mindene megvan az életben, aztán egy nap hírül kapja, hogy osztálytársa öngyilkos lett. Ez az iskolára, és magánéletére is rátelepszik, éjszakánként nem tud aludni, majd rajta kapja szüleit, ahogy veszekednek, és az apja megüti az anyját. Másnap úgy viselkednek, mintha mi sem történt volna, így mit tesz egy tinédzser? El kezd lázadni, majd egyik esti kimarad az újdonsült zenekari tagokkal egy bárban, ahol is 3 férfi megerőszakolja. Ezt az egyik tag felveszi telefonjára, majd másnap megzsarolja főszereplőnőnket, hogy ha nem teszi azt amit ők mondanak, akkor szét küldi az egész iskolában a videót. Tipikus bully film, semmi különleges nincs benne, eleinte csak fogtam a fejem a színészi játékon, aztán ahogy egyre borongósabbra vált a hangvétel, úgy lesz egyre elviselhetőbb. Nem lett volna ez annyira gáz, ha nem láttam volna a témában már ezeregyet, illetve ha nem készülne Koreában minden évben egy hasonló film. Azt hogy indie film-e nem tudom megmondani, de első filmes rendezőről van szó, a kamera is valószínűleg valami olcsóbb volt, vagy beltéri kamerával készült, ahogy a színészeknek sem volt tapasztalatuk filmek, sorozatok terén. Kivétel Jung Min Sung, aki elég sok filmben megfordult már, de többnyire mellékszereplőként. Aki szereti a diákok életéről, gondjairól szóló filmeket az bepróbálkozhat vele, de számomra ez az egész már egy lerágott csont, a megvalósítás is nyugodtan feledhető.

Rendező: Shin Sung Sub

Szerintem: 4/10