Valahogy mindig is az ilyen ázsiai filmeket szerettem! Alacsony költségvetésű, amatőr kamera kezeléssel, cool 90-es évek karaktereivel, elmebeteg humorral, és még annál is elborultabb történettel. Szerencsére ez a darab nekem anno teljesen kimaradt, egyrészt mert valami goore darabolós idétlenségnek véltem, másrészt mindig is gyűlöltem a hollywoodi zombikultuszt. A film két lecsúszott fiatalról szól, akik egy földalatti plázában árusítanak VCD lemezeket, de munkaidejük nagy részét céltalanul bolyongva töltik, mindig valami bizniszen, vagy szórakozáson agyalva. Nagyjából a film fele erről is szól, a két főszereplőn keresztül megismerjük a többi karaktert, látunk némi vicces jelenetet, jó beszólásokat, a zombis része csak ezután kezdődik. Amit egy pillanatig sem kell komolyan venni! Ebből a költségvetésből komolyan vehető horror filmet nem igazán lehetett volna készíteni, és itt nem is volt erre szükség. Egy pillanatig nem veszi komolyan magát, a zombikon csak röhögni lehet, olyannyira gagyi a maszkírozás, ahogyan a karakterek reakciói is túljátszottak. Még fekete komédiának sem hívnám, szimplán egy vígjátékba ontott zombi film, minimális romantikával és brománccal (sicc!). Jordan Chan és Sam Lee tökéletes volt a szerepre, biztos vagyok benne hogy még két ilyen cool fiatal nem létezett a 90-es években. Sajnálatos módon nem lett belőle kult klasszikus Európában, vagy Amerikában, pedig simán megérdemelte volna, sokkal inkább mint az egekig magasztalt Edgar Wright féle Shaun of the Dead. De hát nem egy ilyen ázsiai filmet lehetne említeni. Sajnos a rendező utóbbi években nyújtott teljesítményével már nem vagyok ennyire megelégedve. Ez a film egy olyan időből való, mikor számomra a legkedvesebb hongkongi filmek készültek, és ennek is ott a helye közöttük!
Rendező: Wilson Yip
Szerintem: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése