Soha nem tudtam a filmeket kritikus szemmel nézni. Persze tudom külön értékelni az operatőri munkát, a rendezést, színészi játékot, de mindig is a végső benyomás, a film egésze az ami alapján véleményt nyilvánítok egy filmről. E felfogásnak az eredménye is ennek a filmnek a lesújtó értékelése. Nem tetszett. Szép képeket tár elénk, jól illik hozzá a zene, két baromi jó színész szerepel benne, de mint film kifejezetten pocséknak tartom. Értelmetlen, sehova nem tart, a kisebb sztorikkal semmit nem mond el, a végeredmény is mehh kategória. Mizuki férje három évvel ezelőtt szó nélkül lelépett, majd hirtelen egyik este megjelenik. Egy utazásra invitálja feleséget, ami alatt meglátogatják azokat a helyeket, ahol az elmúlt években járt, és embereket, akik befogadták arra a kis időre, amíg ott tartózkodott. A film alatt felesége személyében megismerjük ezeket az embereket, azoknak történeteit, némi tanulsággal záródva. Bevallom Fukatsu Eri miatt néztem meg, egyik kedvenc japán színésznőm, és mi tagadás, az egyik legszebb is számomra. Tökéleteset alakít, mint minden filmben, ezzel nem is volt baj, ahogy Asano Tadanobuval sem, akit szintén nagyra tartok, akár nemzetközi szinten is. Ám a filmmel mint írtam sokkal inkább, ennyire unalmas, semmitmondó filmet már nagyon rég láttam, pedig egész jól indult az első "állomásig", ahol is teljes érdektelenségbe fulladt. Érdekes, hogy a rendező korábbi filmje a Penance mennyire tetszett, ugyanakkor a Pulse-t, nagyjából ugyanerre a szintre lőttem be. Mindegy is, Fukatsu Eri végett bármilyen filmet képes vagyok megnézni.
Rendező: Kurosawa Kiyoshi
Szerintem: 4/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése