Egy japán férfi Dél-Koreába érkezik megkeresni régi szeretőjét, akit legutóbbi találkozásuk óta sem tudott kiverni a fejéből. Ezalatt egy kávézó tulajdonosával is megismerkedik, ami csak még inkább bonyolítsa főszereplőnk amúgy sem rózsás helyzetét. Tipikus Hong Sang-Soo film, de hát ez az összes filmjére elmondható. Gyakorlatilag megítélésükben csak annyi játszhat közre, hogy mennyire tud az ember az adott problémákkal együttérezni, mert mint filmművészet egyik filmje sem nyújt többet egy egyszerű, lassú az emberek hétköznapi problémáit bemutató alacsony költségvetésű darabnál. A nem létező operatőri munka, és zenék hiánya még csak jobban rátesz egy lapáttal minderre. Azért kíváncsi lennék, hogy hányadán áll a kasszája a rendezőnek, hisz fillérekből forgat, ugyanakkor Dél-Korea legjobb színészeivel, és hatalmas néző tábora van, valamint a neve is a köztudatban van évről évre. Megmagyarázhatatlan jelenség, hiszen én is ezzel a filmjével együtt tizenötöt láttam összesen. Tulajdonképpen nem is nagyon lehetne mit elmesélni róla, bő egy órán keresztül végigkísérjük Ryo Kase által alakított antiszociális karaktert, aki végig sopánkodja a filmet, hogy mennyire idióta, hogy elengedte a nőt akit szeret, és most nem találja, amit végig kísér egy a szokásos Soyu társaságában lévő, az élet nagy dolgait kimerítő beszélgetések, összezörrenések a karakterek között, illetve a nyelvi és kulturális problémák áthidalása, olykor elég nevetségesen. A sztori nekem tetszett, ahogyan japán főszereplőnk ide-oda vergődik, és próbál helytállni egy másik világban. A film másik főszereplőjét emelném még ki, Moon So-Ri, akit ugyan jó színésznőnek tartok, ugyanakkor itt semmilyen kiemelkedőt nem nyújtott, de tetszett hogy egy teljesen más karaktert alakított, mint korábbi filmjeiben. Nem mellesleg 42 évesen baromi jól néz ki. Mindent összevetve ez a jobb féle Hong Sang-Soo filmek közé tartozik, ami talán a rövidsége is nagyon jót tett!
Rendező: Hong Sang-Soo
Szerintem: 7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése