Kőkemény szenvedés volt a film. Teljes mértékben melankolikus, sötét, depressziós film, ami szinte semmiről sem szól, és sehova sem tart, csak ül az egész film másfél órán keresztül. Konkrétan ez az a kategória amit már én sem nézek végig szívesen, mert annyira semmilyen, annyira nem ad semmit a film, inkább csak elpocsékol az ember idejéből nem keveset. Két főszereplőnk van, Jae Sup, egy antiszociális részmunkaidős tanár, aki egy esti iskolában tanít, nem beszél senkivel sem szívesen, nem megy esti ivászatokra, többnyire csak munka után a megszokott útvonalon haza ballag, és a sötét szobában a laptop előtt próbálkozik az írással, vagy elmegy egy prostihoz. Másik szereplőnk So Hee, akit épp ebbe az iskolába jelentkezik át, kissé naiv, eléggé érett a társaihoz képest, idős férfiak társaságát keresi, persze némi pénz fejében, majd egy véletlen folytán a hazafelé vezető úton Jae Sup-al összetalálkoznak, és elkezdenek társalogni. Tulajdonképpen az ő kapcsolatukról szólna a film, ahogy minden egyes nap a metró, vagy buszállomáson találkozgatnak. Rendező ezen kívül még egy filmet rendezett 2006-ban, az If you were me 3-mat, nem láttam, de ezek után nem is vagyok kíváncsi rá, mint ahogy jól látom a szakma sem különösebben. Két főszereplő játéka kritikán aluli volt, fapofával meredtek előre, kissé olyan is volt mintha utólag valaki más alászinkronizálta volna az egészet, ehhez képest elég szép karriert futottak be. Mondjuk Kim Min Jung szereplésével a Flying Boys elég nagy kedvencem, de Kim Tae Woo-tól nem láttam igazán jó színészi játékot más filmben sem. Mindenképpen felejtős a film, nagyon bánom hogy időt pazaroltam rá!
Rendező: Lee Mi Yeon
Szerintem: 2/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése