Rövidfilm, alig több min 1 óra, Kyotoban játszódik, tinédzserekről szól, szóval instant nézős volt. Már csak utána nézni felejtettem el, hiszen ez is csak egy manga adaptáció. Ami ugyan nem látszódik meg rajta, nincs tv filmes jellege, animés cukormáz sem lengi körbe, ugyanakkor sztori sem nagyon. Az alapfelállás rém egyszerű, főszereplőnk Kyotoban él és jár középiskolába, épp a nyári szünet közeledik, haverjával tengetik az unalmas napjaikat suli után, és amióta csak az eszét tudja reménytelenül szerelmes egyik osztálytársnőjébe. A város feelingjét remekül visszaadja ez a film, már az a pár jelenet ami Kyoto utcáin vettek fel, és nem egy iskolában, vagy a szülői házban, jó érzés volt újra látni tévéképernyőn azt, amit már egyszer élőben is átélhettem. A nyári hőséget, a közelgő nyári szünetet, a kabócák sírásával együtt, nagyon jól visszaadta azt a bizonyos hangulatot. És nagyjából ennyi is a pozitívum. Kevés párbeszéd van benne, 1-2 beállítástól eltekintve hót középszerű a képi világ, és a történet is csak úgy van a levegőben, mintha nem nagyon történne semmi. Folyóban játszadozó srácok, suliban dolgozatírás, esti utcai képek, egy néhány szerelmes jelenet, verekedés az esőben, és tulajdonképpen ennyi a film, nem áll össze az egésszé. Kicsit mintha művészi filmet próbált volna készíteni a rendező, de nagyon nem jött össze. Hirtelenjében az April Story jutott eszembe, ami a kedvenc rövidfilmem, és baromira erős hangulatot áraszt magából. Sajnálatos módon ez még a lába nyomába sem ér, nyugodtan kihagyható darab, mert még igazán színészi játék sem igazán van benne.
Rendező: Keiichi Kobayashi
Szerintem: 4/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése